Születéssel, házassággal vagy örökbefogadással válunk családtaggá. Ami összeköt a családtagjainkkal, az a közös múlt, valamint a jelenben megoldandó feladatok, és az a jövő, ami felé haladunk. Összefogó erőként hatnak azok az érzelmek is, amelyek generációkon átívelnek, ahogyan a vérszerinti, törvényi és történelmi kapcsolatok is. Ezek azok dolgok, amelyek egy embercsoportot családdá tesznek.
Senki nem választhatja meg a származási családját. Ez egyszerűen adott. A származási családunkban szerezzük az első tapasztalatainkat magunkról, másokról és a világról. Megtanuljuk hogyan kommunikáljunk, gondolkodjunk, oldjuk meg a problémákat, viselkedjünk, és hogyan kezeljük az érzéseinket. Tanulunk az emberi kapcsolatokról is. Magunkévá tesszük azokat az értékeket, amelyek fontosok a családunknak. Elsajátítjuk azokat a szabályokat, amelyek szerint működik a családunk és még sok minden mást. Később ezeket a tapasztalatokat magunkkal visszük, és amikor saját családot alapítunk tovább adjuk a következő generációnak. A család így marad fenn az idő során.
A családtagjaink viselkedése hat ránk, formál minket, de ugyanúgy a mi magatartásunk is befolyásolja a család többi tagját. Amikor a família alapjában véve támogató, az pozitívan hat a fejlődésünkre, de van, amikor visszahúzó erőként működik. Nincs tökéletes család, csak többé vagy kevésbé jól működő.
Akármilyen is a származási családunk, a múltat nem tudjuk megváltoztatni. Segíthet ha szemügyre vesszük azt, amit „örököltünk”, és változtatunk a saját hozzáállásunkon ahhoz, amit kaptunk.
